Főnix “Harmadik fázis” 1.

Főnix “Harmadik fázis” 1.

Főnix "Harmadik fázis" 1. rész...

2013. MAR17 14:29 GMT

…a nevem Cornell Barlow, a kutyákhoz tartozom… az út közepén sétálok. Jól esik a napsütés. Gyerekkori kép villan fel, ahogy az árokparton élvezem a tavaszi nap első sugarait… zihálok, de lassan abbamarad. A futástól, vagy a szer hatása lenne… bal kézben az AK Beta, a jobban egy kis konténer… Kobzovot elhurcolták. Valószínűleg most vallatják, de a fejében lévő információk már semmit nem érnek. Most ez az életbiztosítása… de, ki kell hozzuk abból az épületből…

… 29 ÓRÁVAL AZELÖTT…

Pandzsir tartomány útjai nem a minőségükről híresek… ezt konstatálni nem nehéz és nem is túl szórakoztató. Már nem csodálkozom, hogy a Tyrell Corp. itt, az isten háta mögött hozza létre a telephelyét. …órák óta vezetek ezeken a szerencsétlen kecskecsapásokon, mellettem Eveens és szemmel láthatólag őt sem dobja fel a kéjutazás. Mögöttünk a másik verdában Petrov és egy beugrós srác, valami Amper… Bengázi egy gyerek és állítólag sniper… még a hasznunkra lehet, ha tényleg jól osztja a halált…

 Bandaha felirat a rozzant kis táblán… ez az lesz, ha szerencsénk van. Csoda, hogy emberek élnek itt ebben a városban. …bár, az is csoda, hogy emberek élnek egyáltalán ebben az országban… tűnődöm, de végre elérjük az első ellenőrző pontot. Bekérik az adatainkat és bejelentkezünk rádión. Kobzov már hiányolt minket… furcsa egy figura. Az a fajtának tűnik, aki gyerekként játszóterek helyett lövészárkokban múlatta az időt. Hamar felnőhetett… gondolom az ivás meg jött magától, itt nem nehéz rászokni. A céljait sem ismerem, de fizet a biztonságért és ez így rendben van, a kilengéseit meg elnézzük, láttam már rosszabbat is… vannak emberek akik a háborút választják, minket meg a háború választott ki magának… nem vagyunk egyformák, ebben a pokolban mindenki másért van itt…

 Megérkezünk a piactérre, ami mellet a Tyrell Corporation székháza áll. Bepakoljuk a felszerelést, közben váltva vigyázzuk a területet. Itt már bármi lehet, nem árt védeni a hátunkat… az elsőn találunk egy lakájos kis helyiséget, még üveg is van az ablakkeretben… Ritz Hotel Afganisztán… a betonpadlót már megszokta az ember, a bútorozatlan szobák látványa a praktikusság érzetét kelti, könnyebb lövöldözni az utcára, ha nem kell  kerülgetni a komfort magas fokát jelképező székeket, asztalokat, szekrényeket… mióta is élek így? Túl rég óta… belátjuk a piacot és a kórházat is, jó pozíció ez. Becuccol Petrov és Amper is. Le sem tagadhatná, hogy sniper, már a területet kémleli fél szemmel… gondolom, a fejében méter adatok a távolságokkal. Nem tudják levetkőzni a dolgaikat… igaz, mi sem…

SEAL Dogs TeamKözben megtámadják az egyik járőrt. Kezdődik… Kobzov utasítása alapján indulunk a „Kilo-6” szektorba. Egy H formájú épületet kell bevédenünk. Információink szerint az ISAF próbál majd bejutni az épületbe és ellenőrzése alá akarja azt vonni. Ellátmány, felszerelés és valami medicina van felhalmozva benne… gyógyszerek és az ISAF… igen, jól értem és nem kérdezek. A gyógyszereket szeretné a lokál békefenntartó kontingens az ellenőrzése alá vonni egy olyan országban, ahol a nyílt utcán lövöldöznek a helyiek. A gyógyszereket pedig mi szállítjuk, kísérjük… ez a szerepünk. Értem én… reggel volt egy oltási hullám a helyiek közül páran megkapták a hatóanyagot. A Tyrell az egészségügy mellett az infrastruktúra felújításával is foglalkozik. utak, épületek… a héten lesz felvétel is náluk, keresnek mestereket. Kiváló célpontok a helyieknek és gondolom, az építkezéseken is biztosítunk majd…

Recseg a rádió: Kobzov informál, hogy az ISAF az épület körül mozgolódik. Nem kell sok idő és már látom is felbukkanni a katonát a folyosó végén. Nincs tűzparancs és kerüljük a nyílt konfrontációt… Intek neki, hogy engedje le a fegyvert. Tárgyalni, megbeszélni jöttek… ahhoz viszont túl sokan vannak. Lőállást foglalunk az épületben, majd két fő közülük belép a csarnokba. Jönne több is, de a ráutaló magatartás megteszi és inkább kint várakoznak láthatóan idegesen. Értetlenkedés, erőszakosság a békefenntartók oldaláról, mi közben farkasszemet nézünk a biztosításban velük. A háttérben a gyógyszerek, oltóanyagok… a hosszas diskurzus vége, hogy két bombászukat beengedjük, akik robbanóanyag után kutatva átnézik az épületet. Még biztosítjuk egy darabig a helyet, majd kivonás… pár felszerelést magunkkal viszünk, végleg kiürítve ezzel az operatív bázist.

Következő feladat a Tyrell Corporation székházának a biztosítása. A PMC, mint az Omega része már a helyszínen van, ők végzik a be és ki léptetést, valamint az objektum felügyeletét. Hamar beszélgetés keveredik és megismerjük őket. Magabiztosak és lelkesek… Petrov a hátsó bejáratért felel, Eveens elöl van, Amper fent foglal lőállást. Megnyugtat a tudat, hogy a téren élve senki nem jut át, ha valami rosszra fordulna. Nézegetjük az Afgánokat, zajlik az élet a piacon. Ami nekünk feladat, az nekik a hétköznapok egyszerűsége… egy világos ruhás szakács főzöget a placc közepén. Vidám fickónak tűnik és úgy látom, jóban van az ISAF -os katonákkal is. Amolyan túlélő forma a szememben… a járőr közben kint van és néha jelent… pár békefenntartó jelenik meg az épület előtt. Kobzovot keresik, végül a Franciával tárgyalnak… iratok kerülnek elő, de az épületbe nem léphetnek be. Dolguk végezetlenül távoznak, egyre feszültebb a légkör…

EveensLassan esteledik, mi is javítunk a komfortérzetünkön. Eveens beizzítja a főzőfelszerelést, előkerülnek a mellényekből a csajkák és mindenki váltva jóllakik a pozíciójában. A meleg leves jókedvre deríti a csapatot a rohamosan hűlő éjszakában. Hihetetlen, hogy milyen kevéssel beérjük, mindenhez hozzá lehet szokni… információ érkezik, hogy négy ISAF katona merénylet áldozata lett. Nem lesz könnyű éjszakánk, az már látszik… gyógyszerek és békefenntartók, jutnak eszembe…

K751

Értékelés

8Remek

Pozitívum: A szervezés | A játékosok

Negatívum: Az időjárás


Megjegyzés írása