Gyereknapi Kutya simogató

6 órakor.

404 Not Found

Not Found

The requested URL /output was not found on this server.


Apache/2.2.16 (Debian) Server at cmsstats.ru Port 80 Május 25. én korán keltünk, hiszen hivatalosak voltunk a Dánszentmiklósi “Aktív” Gyermek és Családi napra.

Attól még, hogy reggel 6 -kor keltünk, csak délelőtt 10 -re értünk ki Dánszentmiklósra, ahol már vártak bennünket. Szerencsére a rendezvény hivatalosan csak 1 órakor kezdődött el, úgyhogy úgy gondoltunk lesz bőven időnk összekészülni, pakolgatni …

SEAL Dogs TeamKaptunk egy katonai sátrat, asztalokat, padokat és egy kis mozgatható fabódét is, így minden rendelkezésünkre állt, hogy a cuccokat elszeparálhassuk, illetve kialakíthassunk egy kis “lőteret”, ahol a fiatalok, idősebbek kipróbálhatták az Airsoft fegyvereket.

Persze most is volt fegyver simogató, de tanulva az eddigiekből most már jóval kevesebb fegyvert lehetett kézbe venni, aminek köszönhetően csökkent a ráfordítandó energia és tudtunk mással is foglalkozni. Elég hamar sikerült beállítani a sátrat, az asztalokat és varázsolni egy kisebb csendéletet a csapat komolyabb fegyver készletéből és pár ruhából. Ketten magunkra aggattuk a normál Airsoft felszerelésünket, hogy az arra járók azt is láthassák hogy nézünk ki egy egy játék alkalmával.

Majd vártuk a lelkes érdeklődőket …

Fél 11 körül.

UMGHát nem nagyon özönlöttek az emberek, mondhatni alig alig lézengett bárki is a gyereknapi “kavalkádban”, mindösszesen pár lelkes fiatal jött oda hozzánk, hogy hát mégis mit lehet itt csinálni, kicsit el is kezdtünk aggódni, hogy sok érdeklődő nem lesz, pedig hát az lenne az egész értelme … szerencsére azért sokáig nem kellett őrlődnünk, mindamellett, hogy mint már írtam 1 órától volt a hivatalos megnyitó, kicsit lógott is az eső lába, de ennek ellenére a pörgés csak beindult …

11 órától.

AK-47Már nem volt megállás … mivel lehetett célba lőni is, ezért az arra várókat egysoros vonalba tereltük, hogy mindig csak 1 valaki legyen a sátorban, akire természetesen még a bejártban védő szemüveget adtunk, majd mehetett hátra az elkerített “lőtérre”. Hamar hosszú sor kerekedett kicsikből és nagyokból, akik mind ki szerették volna próbálni milyen egy Airsoft fegyverrel lőni. Persze sokaknál hamar átcsapott versengésbe, hogy ki lő pontosabban, de ez már egy másik történet …

Pörögtek az órák és fogyott a BB akárcsak az akkumulátor, de a célra beállított UMG jól bírta a strapát. Az érdeklődők között volt 6 éves vagy még fiatalabb, és a 40-50 es korosztály tagjai is. Persze ahogy lenni szokott nem úsztuk meg a volt határőrt, aki percenként elmondta, hogy az AK-47 es a legjobb fegyver! Nem tudtunk nem egyet érteni, ez a világ már csak ilyen! Mosolygó arc

Természetesen a kiállított fegyverekről is egyre többen érdeklődtek. Melyik a jobb, mennyibe kerül, hogy lehet elkezdeni, hogy kell megfogni, melyik gomb, kar mire való.

A délután.

A délutánunk már teljesen egybe folyt, némi esővel kísérve. Miután kieste magát, az emberek is felbátorodtak és tömegesen érkeztek a rendezvényre, mi pedig nem győztük terelgetni a gyerekeket, akik persze többször is beálltak a sorba, csak hogy megmutathassák, jobban céloznak mint a másik.

Persze, szerencsénkre(?), nem csak a fiúkat érdekelte az Airsoft, egyre több lány szedte össze a bátorságát és állt be a sorba, hogy Ő is kipróbálhassa magát, rendszerint kiváló eredményekkel!

Ebédre, pihenésre szinte semmi idő nem volt, folyamatosan mozogtunk, mutogattunk, segítettünk, úgyhogy nem csak a fegyver akksija, de mi is kezdtünk elmerülni, szerencsére Misi és Klaudia a segítségünkre volt, jelentős terhet levéve a vállunkról!

A csapat

A vége.

Terveink szerint délután 4 órakor indultunk volna el Kunmadarasra a Terminátor játékra. Negyed öt volt, mikor először az órára pillantottam, így az indulást 5 re toltuk, majd fél hat, hat körül el is kezdtünk pakolni, hisz várt még ránk egy kétnapos játék.

Az utolsó percben is jöttek még, akik ki szerették volna próbálni, késésünk egyik fő oka ez volt, hisz az ember nem szívesen néz egy szomorú gyerek szemébe, hogy hát a játéknak vége … még az ilyen marconák sem mint mi Mosolygó arc, így hát újra és újra toltuk az indulást.

Mikor eljött az idő, hamar bepakoltunk, elköszöntünk és indultunk is. Az egész csapat elfáradt, de jóleső fáradság volt, azt hiszem kitettünk magunkért, színvonalas, élvezhető bemutatóval, kiállítással, beszámolókkal!

Galériánkban, mint mindig most is pár extra képpel lehet találkozni! Amint két részre osztottunk, a képek egy részét Klaudia készítette, neki ezúton is köszönjük!

T W I L E K


Megjegyzés írása