Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutató

Kezdhetném megint azzal, hogy hajnalban keltünk, de nem … hogy ez jó volt-e vagy sem azt nem tudom …

Nemzetközi Repülőnap és Haditechnikai Bemutató

A csapat délelőtt 8 körül indult el Kecskemétre, hogy megnézzük a repülőnapot. Jöttek a párjaink és K kicsi lánya is. Eddig csak K és én voltunk ilyen rendezvényen, úgyhogy mindenki kíváncsian tekintett a jövőbe. Két kocsival indultunk neki a az alig 50 perces útnak … akkor legalábbis így gondoltuk.

Valamivel a kecskeméti lehajtó előtt kezdett el megállni a forgalom, majd akadt el olyan szinten, hogy 4 óránkba telt mire a parkolóba meg tudtunk állni. Negatív, hogy ezen a szakaszon sehol nem osztogattak vizet, nem adtak információt …

A parkoló egy tarló volt, a legrégebben ott parkoló kocsik színét már nem lehet látni, vastagon állt a port. A fő aggodalom forrás a busz volt, hisz 8km re volt a bejárat, így dél körül már meleg is volt, nem lett volna jó 8km -t gyalogolni … mikor megérkeztünk a “buszmegállóba”, körülbelül 20 másodperc alatt előttünk volt egy légkondis verzió, felszálltunk és szinte azonnal indult is. Ez a része kipipálva.

Repülőnap

A bejáratnál sem volt gond, a 21. századhoz méltóan kártyával is lehetett fizetni (mivel sem VIP, sem sorsolt jegy nem jutott … saját pénzből kellett venni), mindenféle fennakadás nélkül bejutottunk. Igaz ekkor már a napon bőven lehetett 40 fok is, sem felhők, sem eső nem volt …

Odabent brutális tömeg … ahogy kell. Aki csak tudott az a járművek nyújtotta árnyékokba húzódva. A vízosztó sátorban is csak úgy tolongtak az emberek, na nem vízért mert az nem volt, hanem árnyékért. Ami nekem kicsit furcsa volt, hogy a hely kb egyetlen fás területét a honvédség körbe kerítette és a cirka 100 embernek is elég helyen kb. 5-8 katona üldögélt a tábori székeken és beszélgetett … gondolom sehol máshol nem tudtak volna lenni … (itt jegyezném meg gyorsan, hogy a légvédelmisek, a harckocsizók, a műszakisok, a BTR -ek személyzete, orvosok, tűzoltók mind a tűző napon álltak helyt, szórakoztatták az embereket, meséltek a haditechnikáról és játszottak a gyerekekkel, egész nap, mind a két nap!)

Mivel a meleg tényleg elég komoly volt, sok fele nem mentünk el, de így is láttunk eleget. Miközben a gépeket bámultuk, egyszer csak Bulldogra lettem figyelmes, amint teljes pucparádéban fényképezgetik, de sajnos egy gyors köszönésnél többre most nem futotta.

Na de nézzük a repülőket. A bemutatók érdekesek voltak, a gépek csoda szépek és az orosz technika megint nagyon hangos, ezt kifejezetten élveztük, hisz egy ilyen napnak szinte szerves rész kell legyen egy MIG amint utánégetővel áthúz a fejünk felett, miközben a föld is remeg a hangjától.

Baltic Bees Demo TeamAz első program amit láttunk a Baltic Bees csoport volt az 5db L-39 Albatrossal. Kifejezetten tetszett a bemutató, a gépek festése is jó volt, mindenki érdeklődve figyelte, viszont a hangzavar elmaradt. Kis gépek, nem csap nagy zajt, majd a következő, a Román Mig-21 es. Na ő már valamivel zajosabb sikert aratott.

Ami számomra meglepő volt az a Grippenek hangja. A Magyar Légierő kitett magáért és lehet elfogult vagyok, de nagyon tetszett a bemutatójuk! A későbbi földi cél támadási bemutató is kifejezetten jó volt. Kicsit bele is gondoltam, milyen jó lenne ha néha felettünk is ott köröznének a baráti gépek egy egy játék alkalmából 🙂

Szu-22 esekA 2 db lengyel Szu-22 es már hab volt a tortán. Gyönyörű szép és érdekes gépek, igaz nagyon nem bonyolították túl a bemutatót, de így is egy élmény volt látni Őket repülni.

Arra már pontosan nem emlékszem, hogy mikor volt, de a Li-2 es bemutatója közben jött a Po-2 es és a Kánya. Egy másik kor szülöttei, de még ma is repülnek. Elképesztő volt, ahogy szinte álltak a levegőben ezek a gépek és semmi hangjuk nem volt, az előzőekhez képest.

Sajnos eljött az indulás ideje. A nap kíméletlen volt, a lányok elfáradtak a hőségben és hát lássuk be, nem mindenki repülőgép megszállott, úgyhogy ideje volt haza venni az irányt, főként azért, hogy a nagy tömeg előtt kijussunk. Itt sem említhetek semmi negatívumot. Sehol nem volt fennakadás, a busz ott álltak sorban arra várva, hogy elvigyék az embereket, azonnal kaptunk is egyet, szintén légkondis, és már mentünk is vissza a parkolóba. 15 percel később már úton voltunk haza fele, 60 percel később pedig már Budapesten jártunk.

Mindent összevetve remek nap volt, sajnos a hőség sokat kivett belőle, de azt hiszem a következőre is sikerül rábeszélni a csapatot és a háttérszolgálatos lányokat is 🙂

A nap végén fáradtan feküdtem le aludni, remélve, hogy kipihenem az aznapi fáradalmakat … akkor még nem is gondoltam mi vár rám azon az éjjelen … Augusztus 4. én hajnali 2 órakor …

T W I L E K


Megjegyzés írása